Összes kategória

magyar vígjáték 1940-ből a Kertmoziban

Hősünk az ifjú vállalkozó - egyébként mérnök - levelezett egy Mária nevű magyar lánnyal Afrikából, akit soha nem látott, de a levelek alapján fülig beleszeretett. Alig várja már, hogy találkozzon vele, de nem tudja hogyan bukkanjon a poste restante levelezőpartner nyomára. Barátját, egy színészt kéri fel arra, hogy segítsen megtalálni a lányt.

Horváth Cecil testvérét bankrablás miatt elítélik, Cecil ezért bosszút esküszik a bíró, Dr. Kétzy Péter ellen. A családi nyaralás alkalmával elcsábítja a gyanútlan férfit, ám eközben ő is megégeti magát. Mária, a bíró felesége felveszi a kesztyűt és harcol a férjéért, és a családi békéért. Cecil nehéz helyzetbe kerül.

Gábor, a végzős joghallgató megfogadta, hogy nem keveredik érzelmi ügyekbe, amíg le nem diplomázik. De amikor meglátja Juditot a pályaudvaron, megfeledkezik a fogadalmáról.

Kerekházy Ferdinánd földbirtokos egy szívroham után hazahívja külföldről fiát, Kerek Ferkót, aki apja megdöbbenésére egy vagon gépet küld előre, hogy ezek segítségével öntözési rendszert hozzon létre, s a szikes, alig termő földeket termővé varázsolja. Az öreg gróf hallani sem akar fia terveiről, azt szeretné, ha Ferkó elvenné Zólyomi baronesse-t.

Magyar kisfilmek a nagyvilágról. Párosával.

A történet hőse a tehetséges, de nyomorgó festő, aki élelmes barátja és a helyi ipartestületi elnökválasztás zűrzavarainak köszönhetően nemcsak sikeressé válik, de még a szeretett lány kezét is elnyeri.

Jobb gazdagnak és szépnek lenni. Vagy ki tudja… Federico Fellini 1960-as filmje, Az édes élet a maga idejében olyan kérdéseket tett fel a magyar nézőknek, amelyekre nehéz lett volna akkor választ adniuk. Viszont örökül hagyta nekünk a magyar nyelvben a dolcsevitát.

Paolo Sorrentino filmje, A nagy szépség 2014-ben elnyerte a legjobb nem angol nyelvű filmnek odaítélhető Oscar-díjat (Federico Fellininek 1962-ben ez nem jött össze), és vagy félszáz más díjat is. Pedig nem szól semmiről. Pontosabban fogalmazva: a semmiről, az ürességről szól...

Az Ifjúság elmélkedés a kezdetről és a végről. És arról, hogy az emlékek, a múlt vajon lehúzó ballaszt-e, vagy inkább olyasmi, ami a jelenben is képes szereplőinket lehorgonyozni...

A film tarolt az 1964-es Oscar-gálán: legjobb film, legjobb rendezés (Tony Richardson), legjobb adaptált forgatókönyv (John Osborne) és legjobb filmzene (John Addison).

A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez.

Amikor 1982-ben bemutatták Alan Parker filmjét - Pink Floyd: A fal -, sokan felkapták a fejüket: „Hohó! Hiszen ezek a gondolatok már Lindsay Anderson 1968-es filmjében is felbukkantak!” (És akkor még Az élet értelme iskolai jelenetéről nem is szóltunk.) Kétségtelen, hogy a Ha… nagy hatású film.

A műsor összeállítói arra törekedtek, hogy lehetőleg minden korszakából elhangozzanak fontosabb versei, de a fő művek mellett felidéznek számos töredéket, bravúros ujjgyakorlatot, játékos opust is - Tandori sokoldalú zsenialitásának bizonyítékául.

A fiatal Michael Rimmer egy közvélemény kutató cégnél kap állást, de hamarosan felfelé kezd ívelni a karrierje mikor bekerül a parlamentbe és politikai pályára lép.