Színház, Kortárs színmű

a Kultúrbrigád és az Átrium előadása

Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása.

Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.

A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába.

Gyere el! Nem fogsz megváltozni, de lesz a darabban egy-két hozzád hasonló figura. Talán még azt is megtudod, hogy miért ANYÁM ORRA a címe!

André állítja, hogy nincsen semmi gond emlékezőképességével, azonban egyre többször kételkedik szeretteiben, majd már az eddig biztosnak hitt életeseményekben is elbizonytalanodik. Eltorzul az idő, eltűnnek a határok múlt és jelen között, keverednek helyek és ismerős arcok..

A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

Lengyel Tamás, Kálid Artúr és Stubnya Béla egy gyilkosan vicces vígjátékban: magyar színész menni Hollywood! Szatíra a magyar színészvilág tragikomikus jelenéről. Háború! Összecsap a magasművészet és a blockbuster. Hahaha!

Robert Wilson amerikai színházi rendező és képzőművész és Tom Waits énekes-dalszerző, zeneszerző 1990-ben bemutatott „zenés meséje” A bűvös vadász című Weber opera átirata.

Előadásunk komédia, témáját a párkapcsolatokra jellemző helyzetek és történetek adják. Mit kezd egymással egy férfi és egy nő, ha az egyik mást akar, mint a másik?
16 év alatt nem ajánljuk!

Pintér Béla és Társulata: A Sehova Kapuja

Tarlington. Mervyn, a kisvárosi szálloda recepciósa mindig arra várt, hogy életének dögunalmát fölkavarja egy igazi dráma. Amikor lövés dörren az emeleti szobában, és Mervyn egyedül találja a gyanús, félkezű vendéget, a drogdílernek és csajának pedig nyoma veszett, már tudja: eljött a nap.

Tarlington. Mervyn, a kisvárosi szálloda recepciósa mindig arra várt, hogy életének dögunalmát fölkavarja egy igazi dráma. Amikor lövés dörren az emeleti szobában, és Mervyn egyedül találja a gyanús, félkezű vendéget, a drogdílernek és csajának pedig nyoma veszett, már tudja: eljött a nap.

Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Vajon tisztában vagyunk-e saját szexualitásunkkal? Vagy csak követjük a az elvárásokat, melyeket a társadalom, barátaink, partnerünk vagy saját nemünk képviselői támasztanak velünk szemben.

A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.

Hová sodorja a szeszélyes tengerár a kis csónakot hajótörött utasaival, az angyali szépségű nyolcéves leánykával és az értelmes, talpraesett kilencéves kisfiúval? Henry De Vere Stacpoole 1908-ban megjelent regényében egy lakatlan, ám egzotikus szigetre a Dél Keresztje alatt.

„Ez a darab teljes egészében etikai vitákból áll, mégis olyan feszült, hogy vannak pillanatok, amikor az embernek eláll a lélegzete – vagy amikor valaki álláspontja annyira felháborítónak tűnik, hogy az ember kapkodni kénytelen a levegőt. Kényelmetlen tud lenni, ugyanakkor fergetegesen vicces is.”

Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze; s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében…

Érpatak polgármestere 2005 és 2017 között Orosz Mihály Zoltán, akinek a nevéhez köthető az érpataki modell kidolgozása, ami nagy port kavart a köztudatban.. Az eseményeket verbatim módon dolgoztuk fel, és ezeket az anyagokat kutatva a magyar társadalom egészére kiterjedő dilemmákra jutottunk.

Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.

A mai hatvanasok előtt még ott az élet. Ezt vallja a fizikus házaspár, Hazel és Robin is. A kemény munkával töltött évtizedek után vidéki házba költöznek, jógáznak, kertészkednek, egészségesen étkeznek. Szövögetik a jövővel kapcsolatos terveiket. Egy nap beállít hozzájuk egykori kolléganőjük, Rose. Hosszú ideje nem látták, hajdan együtt dolgoztak a közeli atomerőműben. Kezdetben barátinak tűnik a látogatás, de csakhamar kiderül, egy monumentális játszma zajlik, az este végén pedig Hazel és Robin életük legnehezebb döntésére kényszerülnek.

MŰVÉSZETEK HÁZA GÖDÖLLŐ
Helyszín: F24-25 Zeneterem
Esemény kezdése: 2023. 05. 30. (kedd) 19.00

A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!

Történet anyáról és lányáról, nagymamáról és unokáról, férfiakról és nőkről, generációk összecsiszolódásáról – rengeteg humorral és tanulsággal.

Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is heves vitákat vált ki.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

-szellemes kalandjáték-

Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító.

Hol van a határ diktatúra és szervezett iskolarendszer között?
Hol van a határ felnőtt és gyerek között?