Mozi, Egyéb

Mi újat lehet még elmondani a magyar drámairodalom legtöbbet feldolgozott darabjáról? A jelek szerint nagyon is sokat, ugyanis Jankovics Marcell közel három évtizeden át dolgozott a mű animációs adaptációján, amelyben az aprólékos alkotói vízió éppúgy szerepet játszott, mint a rendszerváltás utáni magyar filmipar korlátozott lehetőségei.

digitális kópia 16 mm-es filmről, 38 perc
fényképezte: Gulyás János, vágta: Vörös "Etikus" Éva

A filmet magyar nyelven, angol felirattal vetítjük.

A Royal Ballet ragyogó A diótörő produkcióját Peter Wright alkotta meg 1984-ben Lev Ivanov eredeti koreográfiája alapján, és bátran kijelenthetjük, azóta is Európa-szerte a legkedveltebb balett-előadások egyike. Csajkovszkij tündöklő muzsikája, a káprázatos jelmezek és díszletek és a Royal Ballet magával ragadó tánca minden korosztály számára igazi karácsonyi élménnyé teszik az előadást. Egy igazi klasszikus, kihagyhatatlan alapmű a karácsonyi időszakban a család apraja-nagyjának.

magyar zenés film, 89 perc, 2024 (12)

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

magyar zenés film, 92 perc, 2024
magyar nyelven

Az animációs filmek mindig is nagyon erősen kötődtek a paródia műfajához. Nepp József Hófehérke-parafrázisa nemcsak az addigra kultikussá vált Disney-mesének tart görbe tükröt, hanem észrevétlenül belecsempészi a legendába a hamisítatlan kelet-európai ízt is.

Animációs költségvetéshez mérve szinte fillérekből készült el, nyelvezete olyan nyers, hogy még ma is kérdés, miként tudott egyáltalán a mozikba kerülni, sikere pedig semennyit sem halványult két évtized alatt.

Az FBI profilkészítője üldözése során vonakodva csatlakozik a világ legkeresettebb műkincstolvajához, hogy elkapják a csalót, aki mindig egy lépéssel előttük jár.

Jókai Mór életműve legalább annyira él velünk irodalmi hagyományként, mint jobb és rosszabb adaptációk egész soraként. Ezek közül is a Szaffi állja legjobban az idők próbáját, amelynek az alapját az 1885-ös A cigánybáró adja.

Tibor azóta szerelmes Alízba, mióta a nő előszőr bevitte a ruháit a tisztítóba. Kedd volt, esett az eső. Vizes haja rátapadt a homlokára. A férfi legszívesebben sosem mosná ki Alíz ruháit, mert azoknak orgona illata van. Melodráma három képben.

A vetítés után beszélgetés a rendezővel Pigniczky Rékával és Radványi Balázzsal.
Megalakulásuk 55. évében egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről, Kaláka – a Kárpátoktól a Karib-tengerig címmel - Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában.

színes, magyar családi film, magyarul beszélő 12+

98 perc

színes, szinkronizált/feliratos, olasz-német-chilei életrajzi film 16+

124 perc

Szín: színes, feliratos, német életrajzi film 16+

124 perc

Bemutatni aligha kell bárkinek, újranézni viszont annál inkább érdemes. Nemcsak a részletgazdag animált világban megbúvó újabb és újabb poénok egész sora miatt, hanem mert amit nézünk, az tényleg remekmű.

Szeretnénk benneteket meghívni a 2025. február 15-én, szombaton megrendezésre kerülő 3 vetítéses animációs film rendezvényünkre. Találkozhatsz kedvenc videósaiddal is, ott lesz: ZsDav, DoggyAndi, Jánosik Gergő és Aida Vagyok.

Ha valaki kételkedne az amerikai álom létezésében, csak fussa át gyorsan Csupó Gábor életútját. A hetvenes években előbb rövid ideig a Pannónia Filmstúdióban dolgozott – többek között a Mézga család-sorozaton – majd egy bátor húzással az amerikai Hanna–Barberánál találta magát fázisrajzolóként.

Mindenki maga dönti el, hogy mennyire kíván elmerülni Ruben Brandt rejtélyes világában. Van, amikor egyszerűen nem vágyunk többre, mint egy klasszikus, fordulatokkal teli krimire. Máskor pedig szeretjük megkapargatni a felszínt, és benézni a színfalak mögé: talán ezzel a fajta figyelemmel nyílik csak meg igazán a film.

Egy irgalmatlan erejű fiú, akinek meg kell tanulnia használnia különleges képességeit, feloldhatatlan világnézeti konfliktusban áll bátyjával, és eközben mindig az elesettek, a jók pártján áll. Ismerős? Akár egy 21. századi szuperhősfilm kivonatát is olvashatnánk, és nem is állnánk olyan messze az igazságtól.

Ha visszafelé nézzük Gauder Áron életművét, könnyen kapcsolatot találunk a két végpont, a Kojot négy lelke és a Nyócker között. Mindkettőben ott vannak az ősi rítusok, az időben lehet ide-oda utazni, a zárt közösség mindennapjait pedig végzetes külső veszély fenyegeti.

Még az animációs filmek műfajában is ritka pillanat az, amikor egy hazai produkció nem a legendákkal teli múlt megidézésén dolgozik, még csak nem is a jelen visszásságairól ad kórképet, hanem a jövőt festi le.

El tudjuk még képzelni, hogy milyen volt az, amikor nem lehetett utazni? Fiatalabb nézők számára talán felfoghatatlan. Na és az, hogy lehet utazni, de nincs rá pénz? Az már annál ismerősebb!