Emblematikus nemzeti operánk a Bánk bán, Vidnyánszky Attila rendezésében, a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara. a Honvéd Férfikar, a Budapest Stúdiókórus, valamint a Csokonai Színház Tánckara közreműködésével kerül bemutatásra, az előadás karmestere Kesselyák Gergely.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. augusztus 19. szerda, 20:00
Erkel Ferenc: Bánk bán
opera
(esőnap: augusztus 20., csütörtök)
Időtartam: 2 óra 40 perc, egy szünettel
A Margitszigeti Színház és a Coopera közös produkciója
A Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. kapcsolódik az augusztus 20-i ünnepi rendezvénysorozathoz.
Az opera színrevitelével államalapításunk ünnepének méltó megemlékezésére készülünk az ünnepnapot megelőző estén, augusztus 19-én, a margitszigeti nagyszínpadon.
Emblematikus nemzeti operánk a Bánk bán, Vidnyánszky Attila rendezésében, a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara. a Honvéd Férfikar, a Budapest Stúdiókórus, valamint a Csokonai Színház Tánckara közreműködésével kerül bemutatásra, az előadás karmestere Kesselyák Gergely.
A Margitszigeti Színház és a Coopera közös bemutatójában a címszerepet Molnár Levente énekli, főszerepekben Mester Viktória, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos, Boncsér Gergely lépnek színpadra.
A tervezett nagyszabású, augusztusi ünnepi rendezvénysorozat a legnagyobb magyar közösségi esemény, mely számos kulturális közösségi programot kínál a város legnagyobb szabadtéri színpadán, valamint a környezetében kialakított programhelyszíneken. Az esemény lehetőséget ad minden magyarnak a közös, méltóságteljes ünnepi élmény megélésére.
„A zenedramaturgia Erkel korában még nem volt kiforrott tudomány, sem elvárás, kizárólag az olyan zenei zsenik, mint Mozart alkalmazták ezt, ösztönösen. A Bánk bán eredeti verzióját annak fényében, hogy szcenikai-dramaturgia szempontból a nézőre is erőteljesebb hatást tegyen, Nádasdy Kálmán és Oláh Miklós dolgozta át az 1930-as években. Az így született mű zenei jelenetei jobban kötődnek egymáshoz, nincsenek zenei szünetek, dinamikusabb előadás jött létre. Mindezt úgy, hogy a darab semmit nem nélkülöz Erkel zenei szépségéből. Ezt a verziót láthatja most a közönség, az eredetileg Palló Imrének írt, bariton változatban.” (Kesselyák Gergely)
Kiegészítőprogramként, a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve egy utazókiállítással egészül ki az előadás, amely a Bánk bán opera és dráma több mint 200 éves történetét mutatja be, ezzel téve igazán összművészetivé a kezdeményezést.
II. Endre, Magyarország királya: Bakonyi Marcell
Gertud: Mester Viktória
Ottó: Boncsér Gergely
Bánk bán: Molnár Levente
Melinda: Fischl Mónika
Petur bán: Kálmándy Mihály
Tiborc: Kováts Kolos
Biberach: Kendi Lajos
Királyi tiszt: Kovács Gábor
Zászlós: Antóni Norbert
Közreműködik: Kodály Filharmonikusok Debrecen, Csokonai Színház Énekkara, Honvéd Férfikar, Budapest Stúdiókórus, Csokonai Színház Tánckara
Alkotók:
Zeneszerző: Erkel Ferenc
Zenei átirat: Medveczky Szabolcs
Szövegíró: Egressy Béni, Nádasdy Kálmán
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Műszaki vezető: Somfai Péter
Fénytervező: Dreiszker József
Rendezőasszisztens: Magyar Orsolya, Tóth Erika
Rendező: Vidnyánszky Attila
Karmester: Kesselyák Gergely
Producer: Dr. Vadász Dániel
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé...
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
Ezt a darabot irodalmunk tényleges szereplői és azok sorsa ihlették. A részleteket azonban sokhelyütt a szerzők és a műfaj igényei…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
