Az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere túl van a tizedik kiadáson. A belőle készült színdarabot a bécsi ősbemutató után a Rózsavölgyi Szalon színpadán láthatják Magyarországon elsőként.
A regény 2012-ben elnyerte az Aegon Művészeti Díjat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. szeptember 2. szerda, 19:30
„A hivatali féligazságok is ilyenek, mint apám féligazságai, és a hatásuk is ugyanaz: azt a téves illúziót keltik, mintha a környezetem jobban ismerne engem, mint én magam. Bűntudatot keltenek bennem, azt sugallják, hogy keveset tudok magamról. Én tényleg nem sokat tudok.... Tisztába akarok jönni magammal.... Nem a sérelmeimet akarom kibeszélni, nem apámnak akarok megbocsátani, hanem ismerni akarom az állományt, mindent, ami a rendelkezésemre áll: a szokásokat, a múltat, a lefutott köröket."
E meglepő kijelentés hátterében az a felismerés áll, hogy e három nemzedéket bemutató mű szereplői és főhőse hisznek az öröklődésben. Tudják, nem csak géneket, hanem sorsokat is örökölnek. A harmincas éveinek közepén járó, Budapesten élő főhőst egy fájdalmas szakítás, a nagymama megtalált naplója és egy, a családi legendáriumot megkérdőjelező levél indítja el az identitáskeresés útján. A jelen elől fordul múltja, a családi múlt felé, talán hogy jobban megértse önmagát, biztosabban ítéljen saját sorsában, s hogy valamiféle magyarázatot találjon arra, miért alakul így az élete. Ennek az önmagát kereső, figyelő, értelmező fiatal férfinak az élete és története azzal párhuzamosan bomlik ki, ahogyan szép lassan hozzáfér a család sokszor titkos, valódi történetéhez. A beilleszkedés egyfajta kudarca a család három generációjának története. A kulturális, családi meghatározottságok, konvenciók és tradíciók, származás és elszármazás nem hagyják szabadulni a szereplőket. A múlt utáni kutatás felidézi a főhős gyerekkorának világát, a telepet, ahonnan neki sikerült kitörnie - sok elődjének viszont nem. A megismert sorsokban felfedezi az öröklött mintákat, s azokat a gödröket, amelyekbe minden családtag egyszer belelép – ő maga is. Mire teljessé válik a családi múlt tablója, s az áthagyományozott féligazságokról-hazugságokról is lehull a lepel, jelen és múlt egyszer csak összeér: a telepi család története egyetlen pillanatban sűrűsödik.
Múlt és jelen. A jövő kérdéses, ám sejthető. Identitás és tolerancia. A megtalált identitás segít a személyiség újjáépülésében. A tolerancia pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elfogadjuk, vállaljuk, és elbírjuk azt a biológiai és szociokulturális örökséget, mely majd a jövőnket is meghatározza.
Az előadás hossza: 1 óra 30 perc 1 szünettel
Nézőtérnyitás az előadás előtt 1,5 órával.
Fellegi Anna - ének Budapesti Akadémiai Kórustrásaság (karigazgató: Balassa Ildikó) ARLtistic Dance Company (koreográfus: Albert Réka Lilla) Budafoki Dohnányi Zenekar vezényel: Guido Mancusi
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
