Valaki jár a fák hegyén – Kányádi Sándor legendássá vált versének címét kölcsönözte legújabb előadásának a Maros Művészegyüttes. A produkciót egy trilógia terve előzte meg, az utolsó rész végül emlékműsorrá változott, amely a költő csodálatos szellemiségét idézi meg. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 09. október 2021, 18:00
Maros Művészegyüttes - Valaki jár a fák hegyén
Valaki jár a fák hegyén – Kányádi Sándor legendássá vált versének címét kölcsönözte legújabb előadásának a Maros Művészegyüttes. A produkciót egy trilógia terve előzte meg, az utolsó rész végül emlékműsorrá változott, amely a költő csodálatos szellemiségét idézi meg. Ahogy alkotói írják, felidézi a verseit és nagyszerű, elévülhetetlen gondolatvilágát, nézeteit és az őt körülvevő világot, a tájakat, szülőföldjét és szépségeit. A vidékeket, ahol élt, táncok jelenítik meg.
Kányádi Sándor a Maros Művészegyüttes életéhez szervesen hozzátartozik. Korábban két Kányádi-előadást vittek színre, a Vannak vidékek és a Fekete-piros címűeket. A harmadik Kányádi-műsort még a költő életében el szerették volna elkészíteni, de erre sajnos nem kerülhetett sor.
Az alkotók egy mindenki számára élvezhető előadást álmodtak meg, amelyet azok is szeretni fognak, akik nemcsak a néptáncot, hanem az irodalmat, a verseket is kedvelik, illetve ragaszkodnak ahhoz a régióhoz, amelyben Kányádi élt.
A műsor alatt négy vers hangzik el, emiatt szükség volt egy színművészre, és a versek hangulatát a koreográfia is erősíti. Emellett megjelennek a néptáncok is, különböző tájegységek táncai Kalotaszegtől kezdve a Mezőségen és Nyárád mentén keresztül Gyimesig. Kányádi hangja mintegy alaphangként jelenik meg a műsorban – érdekes, hogy a költő már évtizedekkel ezelőtt írt verseiben is ráérzett arra, hogy milyen világ lesz majd a 21. században. Ha átolvassuk, átérezzük a verseit, rájövünk, hogy mennyire aktuálisak akár az erdélyi magyarság, akár a marosvásárhelyi magyarság helyzetképe szempontjából. Az előadás végén üzenet fogalmazódik meg arról, hogy hol van a helyünk ebben a társadalomban, ebben a térségben. A produkcióban nem a néptáncon van a hangsúly, egy kényelmes, enyhe, élő zenével és bejátszott, írott zenével gazdagított előadás, ami az embert abba a világba kíséri el, amelyet Kányádi a versein keresztül teremtett. Érdekes előadás, mert verset átírni táncba, mozgásba nem egyszerű.
Zene: ifj. Csoóri Sándor
Rendezés, koreográfia: Juhász Zsolt
A koreográfus munkatársa: Ágfalvi György
Forgatókönyv, szerkesztés: Novák Ferenc Tata
Igazgató: Barabási Attila Csaba
Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember. Egykor elkötelezték magukat egymásnak, a hétköznapok sűrűjében azonban egyszer csak elsodródtak egymástól. Mások már a vágyaik, mások a céljaik.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi…
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet…
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
