Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. több...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. május 7. kedd, 19:30
Műsor:
Oláh Kálmán: Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band /
Andrew Lloyd Webber: Requiem
Közreműködik:
Miklósa Erika – szoprán /
László Boldizsár – tenor /
Oláh Kálmán – zongora /
Balázs Elemér – dob /
Barcza Horváth József – bőgő /
Bacsó Kristóf – szaxofon /
Dés András – ütőhangszer /
Lautitia Gyermekkar tagjai /
Kodály Kórus Debrecen /
Kodály Filharmonikusok Debrecen /
Vezényel: Kovács László
Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. Számos elismerése és kitüntetése közül a legjelentősebb a Thelonious Monk Nemzetközi Jazz Zeneszerzői Verseny 2006-ban elnyert nagydíja. Concerto for Jazz Orchestra című kompozícióját 2001 februárjában mutatta be a Magyar Rádió a Budapest Jazz Orchestra előadásában. Ennek a műnek az átdolgozása a Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band, mely először 2006-ban került közönség elé, a Miskolci Szimfonikusok közreműködésével. Azóta több helyszínen is nagy sikert aratott a darab, főleg újdonságával meghódítva a közönséget. A kritika is elismerően írt Oláh Kálmán concertójáról, „igazán eredeti kompozíciónak” nevezve azt, melyben Bartók illetve Stravinsky dallam- és harmóniavilága nyer egyedi, friss újraértelmezést.
Andrew Lloyd Webber, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Macskák, az Evita világsikerű szerzője – a rockopera műfajának fejedelme – 1985-ben meghökkentő új darabbal állt a közönség elé. Nagyszabású gyászmisét, requiemet komponált, melynek liturgikus és klasszikus zenei gyökerei évszázadokra vezethetők vissza. Webbert a hattételes, félóra időtartamú Requiem megírására két esemény késztette. Édesapjának 1982-ben bekövetkezett halála, illetve egy újsághír a New York Times-ból egy kambodzsai fiú tragédiájáról. Az egyházzenének egyébként fontos szerepe volt Webber zenei fejlődésében, korábban is komponált kisebb szakrális darabokat. A Requiemet a hagyományos latin szövegre írta, melyben a vegyeskar és zenekar mellett szoprán, tenor és fiúszoprán szólistát alkalmaz. Hangvételében ötvöződnek a klasszikus hagyományok a popzenére jellemző dallamfordulatokkal és egyszerűbb formai megoldásokkal. „Nem tudom, milyen helyet foglal majd el művem a mai zenében, de számomra összes szerzeményeim közül ez a legszemélyesebb.” – nyilatkozta Webber az ősbemutatót követően.
A mostani előadásban közreműködő Kodály Kórust szoros kapcsolat fűzi Webber Requiemjéhez. Nem csupán azért, mert az eltelt harminc év során többször is alkalmuk volt előadni a darabot. Büszkék lehetünk rá, hogy az ősbemutató után két évvel – 1987 júliusában – a Requiem Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lezajlott hazai premierjének is részese volt kiváló énekkarunk. London után a magyar fővárosban szólalt meg Európában először Webber Grammy-díjas Requiemje.
Fellegi Anna - ének Budapesti Akadémiai Kórustrásaság (karigazgató: Balassa Ildikó) ARLtistic Dance Company (koreográfus: Albert Réka Lilla) Budafoki Dohnányi Zenekar vezényel: Guido Mancusi
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
Vannak nagy, mindenki által ismert klasszikus zenei mérföldkövek, amelyek egész kultúránkat meghatározzák. A Klasszik Rádió és a Danubia Zenekar közös,…
Zenés Kalandtúra – musical két részben-
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
