Kabalevszkij: Colas Breugnon – nyitány
Sosztakovics: I. hegedűverseny
Csajkovszkij: III. szimfónia
Vadim Repin – hegedű
Vezényel: Hollerung Gábor
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, April 23 2021 7:30PM
Mai hangversenyünkön az orosz zene remekműveiből hallhatnak hármat. Elsőként Kabalevszkij (1904-1987) (Romain Rolland elbeszélése nyomán írt) operájának nyitányát hallgathatják meg. Az operát 1938-ban, Leningrádban mutatták be. A nyitány — Kabalevszkij egyik legkitűnőbb zenekari darabja — a mű címszereplőjének tömör és találó jellemzése: Colas Breugnon őserejű vitalitásának, humorának, öntudatosságának és bölcsességének remekmívű zenei kifejezése. Kabalevszkij a hagyományok engedelmes és tehetséges követője. Sokat és szívesen merít az orosz népdal dallam- és ritmuskincséből, ezen túlmenően egyszerű kifejezésmódjának, közvetlen és bensőséges hangjának, kedves humorának köszönheti azt, hogy korának és társadalmának kereteibe oly harmonikusan sikerült egész pályafutása során beilleszkednie. E műve megírása előtt alapos tanulmányokkal mélyedt el tárgyában, francia és burgundi népdalokat is felhasznált a darabban, és sikerrel illesztette be őket a maga stílusába.
Dmitrij Sosztakovics I. hegedűversenyét (a-moll, op. 77) David Ojsztrahnak ajánlotta. A darabban a szerző szakított a műfaj hagyományosan háromtételes formájával, és a szimfóniára jellemző négy tételben fogalmazta meg a versenyművet. Sőt, a versenymű programzenei színt is kap azáltal, hogy a tételekhez a tempójelzésen kívül cím is kapcsolódik: A hegedűverseny nyitó Nocturne-jét démoni Scherzo követi. A lassú tétel a barokk kornak hódoló Passacaglia, amely a repertoár egyik leghosszabb kadenciájába torkollik. A 4. tétel forgószélszerű Burlesque. A darab a végsőkig próbára teszi a szólista technikai felkészültségét és állóképességét. Ojsztrah a hegedűszólót Shakespeare-i szerepnek nevezte. A mai este szólistája Vadim Repin világhírű hegedűművész, aki tizennégy éves kora óta a legnagyobb koncerttermek ünnepelt fellépője, és máig a legfiatalabb győztese a legjelentősebbek között számon tartott brüsszeli Erzsébet Királynő Versenynek. Zenekarunk már muzsikált vele 2020 februárjában a Cziffra Fesztivál keretében, akkor is tomboló siker kísérte játékát.
A III. szimfónia több szempontból is kilóg Csajkovszkij hat szimfóniája közül. Ez az egyetlen dúr hangnemű, az egyetlen, amely a klasszikus négytételes modellt öttételessé bővíti, az egyetlen, amely alig néhány hét alatt készült el és később sem dolgozta át a szerző, végül pedig az egyetlen, amely az ősbemutató után csaknem azonnal feledésbe merült. A szimfónia, melyet Csajkovszkij 1875 júniusában kezdett komponálni tanítványa, Vlagyimir Silovszkij usszovói birtokán (a mű ajánlása is neki szól), s augusztus elejére készült el, a komponista két máig legnépszerűbb alkotásának, a b-moll zongoraversenynek és a Hattyúk tava című balettnek közvetlen közelében keletkezett. A III. szimfónia szintén tartalmaz szvitszerű elemeket: a szokatlan öttételes forma – melyhez mintát többek között Beethoven Pastorale szimfóniája, Berlioz Fantasztikus szimfóniája vagy Schumann “Rajnai” szimfóniája jelenthetett – két táncos jellegű tételt tartalmaz. A nyitótételt indító lassú bevezető szakasz a gyászinduló karakterét idézi, 89 ütemen keresztül a domináns “a”-hang feletti hatalmas orgonapont készíti elő a hagyományos szonátaformájú, csillogóan vidám tételt. A német valcerszerű B-dúr második tétel után, a mű centrumában áll az áradóan dallamos lassú tétel, ezt pedig a Scherzo követi, amelynek triójában Csajkovszkij egy korábban írt alkalmi kantátájának anyagát is felhasználja. A Finálé, amely Kjui ítélete szerint “adós marad a zenei tartalommal”, egy rondó formával ötvözött nagyszabású, ünnepélyes, briliánsan hangszerelt polonéz.
Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
10 éves Jubileumi születésnapját ünnepli az Audi Aréna Győrben az EDDA zenekarral. Ennek a kerek évfordulónak köszönhetően az Audi Aréna megajándékozza a koncertre látogatókat.
Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe.
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az…
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
A Jóbarátok egyik írójának komédiája rengeteg humorral mutatja be az emberi játszmák változatos és hol vérre menő, hol röhejes természetrajzát.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
