Všetky kategórie

Mozart: Requiem
Händel: Halleluja

Három német romantikus mű: 1821-ből, 1847-ből és 1878-ból - egy nyitány, egy szimfónia és egy hegedűverseny. A nyitány a német erdők mesevilágába invitál, a szimfónia a sors felett győzedelmeskedő akarat beethoveni dramaturgiáját követi, s a hegedűverseny is adósa a bécsi klasszika nagy betetőzőjének. Az est kortárs zenében is járatos, kísérletező kedvű karmesterét mind többször halljuk fontos koncerteken, a huszonegy éves szólista pedig minden tudással rendelkezik ahhoz, hogy a következő évtizedek hangversenyéletének rangos szereplője legyen.

Lipcse Bach, Mendelssohn, Schumann, Wagner városa - a zenetörténet egyik izgalmas helyszíne. A Gewandhaus Zenekara minden idők egyik legfontosabb szimfonikus együttese, melynek működéséhez legendás bemutatók kapcsolódnak.

A Győri Filharmonikus Zenekar Salute, SopronDrum című koncertjével köszönti a nemzetközi ütősfesztivált. Bernstein, Kodály, Séjourné és Gershwin azon művei hangzanak el, melyekben főszerepet kapnak az ütőhangszerek. A hangversenyt Kóczán Péter vezényli.

A Szent István Bazilika műemlék Angster-orgonája kizárólag a pénteki esti orgonakoncerteken szólal meg. A változatos program gazdag zenei éléményeket kínál, a hangversenyek előadói Liszt-díjas, Érdemes Művész és Junior Príma-díjas orgonaművészek, illetve elismert operaénekesek és hangszeres művészek, akiknek a közreműködése garantálja az előadások magas színvonalát.

Péter Bence világhírű zongoravirtuóz, zeneszerző és zenei producer sajátos hangzásvilágával és játékstílusával lebontja a korlátokat a zenei műfajok között. A Győri Filharmonikusokkal közös műsora tovább emeli a tétet.

György Ádám korunk egyik legkiválóbb zongoraművésze 2022. július 4-én a Teleki-Wattay kastélyban ad szólóestet.

Mindig izgalmas élmény magyar zeneszerző új művét hallgatni. A Felfedezések sorozat estjén a Farkas Róbert vezényelte MÁV Szimfonikusok Dragony Tímea Onyx című opusával ismerteti meg a közönséget. Más felfedezést is ígér a műsor, hiszen Prokofjev csellóra és zenekarra írt kései kompozíciója, a Sinfonia concertante mellőzött érték.

Három nem szokványos szólóhangszerre írt versenymű, s Mozart „kis” g-moll szimfóniája hangzik majd el az előadás során.

Két billentyűs versenymű Johann Sebastian Bachtól – a nagy zongorista, Ránki Dezső szólójával. Ezzel
a korántsem hétköznapi élménnyel kecsegtet az első koncertfél, Keller András és a Concerto
Budapest évadnyitó hétvégéjének második estéjén.

Virtuózok Kamaraegyüttes szabadtéri koncertje

Bach 3. brandenburgi versenyében ugyan csak vonósok szerepelnek, de nem a megszokott négy- vagy ötszólamú felosztásban: a hegedűk, brácsák és csellók hármas csoportokba rendezve konfrontálódnak egymással, versengésüket egy nagybőgőből és csembalóból álló continuoszekció kíséri. Mozart utolsó hegedűversenyét – amely ma a legtöbb zenekari próbajátékon kötelező mű – mindössze 19 évesen írta.

Egy villámgyorsan megkomponált alkalmi nyitány és egy zenetörténeti és önidézetekben tüntetően gazdag, bölcs búcsú a szimfónia műfajától.

Sokan vélik úgy, hogy a Bécsi Filharmonikusok bármilyen zenét játszhatnak, arra mindig érdemes odafigyelni, hiszen a világ egyik legjobb zenekarát halljuk. De ismerjük el, tolmácsolásukban azok a szerzők a legizgalmasabbak, akik maguk is bécsiek, akik tehát formálták a város zenei hagyományát. Közülük való Gustav Mahler is, akinek a zenekar koncertjén különlegesség számba menő, ritkán hallható VII. szimfóniája szólal meg.

A sötétségtől a fényig, a drámától az örömünnepig juthatunk el azon a zenei-szellemi utazáson, amelyre a Concerto Budapest és zeneigazgatójuk, Keller András invitál bennünket karácsony előtt.

.

Egy nagy múltú, világhírű észt kórus és nemzetközi megbecsülésnek örvendő karnagya ad különleges estet a közelgő karácsony tiszteletére: jórészt balti és északi szerzők műveit halljuk, középpontban korunk zenéjének legtöbbet játszott alkotójával, Arvo Pärttel.

Lucas Debargue korántsem a szabvány szerinti fiatal zongoravirtuózok közül való.

A moszkvai Csajkovszkij-verseny 1994-es győztesét, Nyikolaj Luganszkijt már jó ideje csodálja a budapesti koncertközönség is: virtuozitásáért éppúgy, mint elmélyültségéért és mindenkor maximalista hangzásigényéért.

Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés. Pablo Casals játszotta a hat darabot először hangversenyen, és ő készítette el az 1930-as évek végén e remekművek első hangfelvételét is.

A mindig tartózkodóan pódiumra lépő s szemre (de csakis szemre!) oly szenvtelenül játszó Nyikolaj Luganszkij korunk egyik legnagyszerűbb, rendkívüli képességekkel megáldott zongoraművésze.

A koncert sztárfellépője a mexikói Ramón Vargas operaénekes a zenekar kíséretével a legszebb tenoráriákkal kápráztatja el a közönséget a második részben.

Megszokhattuk, hogy a Felfedezések sorozat koncertjein fiatal hazai és külföldi tehetségekkel találkozhatunk - és ezeken az esteken ismeretlen vagy ritkán felbukkanó zenei értékek is elénk kerülnek.

A hideg november eleje az emlékezés időszaka, mindenszentekkor felkeressük a temetőket, elhunyt szeretteink emlékét ápoljuk. A templomokban és koncerttermekben gyászmisék szólnak, így a Müpában is.

Dohnányi Ernő a 20. századi magyar zene nagyjai közé tartozik, de hiába telt el immár hatvankét év a halála óta, művei a nagyközönség körében ma is felfedezésre várnak. A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjén a korai fisz-moll szvitet hallhatjuk 1909-ből, a zeneszerző berlini éveiből.

Különböző zenei műfajokat képviselő négy kiváló Kossuth-díjas művész lép színpadra Cziffra György születésének 101. évfordulója alkalmából rendezett emlékesten.

Legendás klasszikusok Magyarország legszebb helyein.

A 18. század végéig természetes volt, hogy ha egy zeneszerző liturgikus művet ír, alkalmazkodnia kell az egyházi szertartás kereteihez. Beethoven ebben is lázadó volt: Ünnepi miséje az egyik első olyan egyházzenei alkotás, amely minden vonatkozásban - terjedelmében, hangzásdimenzióiban, gesztusrendszerében, indulataiban - kitör a templom falai közül.

„Jó és rossz egyszerre” – így ítélte meg fiatalkori műve, az 1951-es Concert Românesc minőségét Ligeti György, s ha érthetjük is, hogy a korszakra valló és modelljeit (például Bartók Román népi táncait) felismertető kompozíciót szerzője miért kezelte fenntartásokkal, ez az alkotás mindmáig méltán remekül megél a koncerttermekben – ami aligha mondható el az ötvenes évek legtöbb hasonszellemű darabjáról.

Két gazdag kulturális múltú európai főváros között épül híd a koncerten: Amszterdam nagyhírű zenekara játszik, a karmester és a szólista Budapest büszkesége. Fischer Iván a nagy B-betűsök ligájából Beethoven és Bartók műveit vezényli. Az előbbitől az V. szimfónia mindenki örök kedvence, az utóbbi fiatalkori Hegedűversenye pedig - melyet Kelemen Barnabástól hallunk - egy fájdalmas emlékű, viszonzatlan szerelem dokumentuma.

„Az egész mű symphonistikus stílben van tartva, a három részben keresztül szólt motívumok azonnal megragadják a figyelmet.

Európa egyik leghíresebb operaházának zenekara koncertegyüttesként, a szimfonikus repertoár tolmácsának szerepkörében is világklasszis - ezt bizonyítja ez az est, melyen egyetlen hatalmas vallomást hallunk. Gustav Mahler utolsó befejezett szimfóniája nemcsak összegez, de a modernség új útját is kijelöli - egy utat, amelyen a zeneszerzőnek már nem volt lehetősége végigmenni. A koncert karmestere, korunk egyik legnagyobbja maga is Milánó szülötte, ezer szállal kapcsolódik a városhoz és a Scalához.