Alle Kategorien

Újraindul a zenei élet az Eiffel Műhelyházban – szabad téren. A Műhelyház körüli park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen 20 kiváló magyar énekes és napjaink egyik legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé.

A Budavári Palotakoncert a zenés színház nagy nyári ünnepe, immár hét esztendeje! 2020-ban is a Hungarikumok közötti egyetlen színházi műfaj, a magyar operett a műsor főszereplője.

Dunaszerdahelyi Opera Trió Gödöllői Szimfonikus Zenekar Szalonzenekara

170 ÉVES A LEGNEVESEBB MAGYAR ZENEI KIADÓ, A RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA

A Szent István Bazilika egyike Budapest legszebb neoklasszikus épületeinek, Magyarország legfontosabb épülete, a harmadik legmagasabb épület az országban és egyben a legjelentősebb turisztikai látványosság a fővárosban.

Megidézzük a Táncdalfesztiválok hangulatát és Koós János, Kovács Kati, Mary Zsuzsi, Harangozó Teri, Aradszky László, Hofi Géza, Bodrogi Gyula, Cserháti Zsuzsa, Zalatnay Sarolta, Korda György, Szécsi Pál, és Voith Ági legnagyobb slágereit.

…Micsoda? Hogy operába, én? Na neeeeeeem. Üljek a szűk nyikorgós széken tízezerért öt órán keresztül, várva, hogy a kövér nő végre tényleg meghaljon, de addig is még énekel vagy fél órán keresztül? Nem, ez nem nekem való, kösz. Inkább az X-faktor, azokon legalább lehet röhögni. Mondjuk, ezen is…

Dolhai Attila nagyszabású koncertjén a Visszatérés és a Mi muzsikus lelkek című lemezek legismertebb dalai csendülnek fel.

Schumann: Genovéva – félig szcenírozott előadás / ZENÉS SZÍNPADA zeneszerzők nagy részét előbb-utóbb rabul ejti a zenés színház vonzereje. Vannak persze kivételek: Bach vagy Webern soha nem írt operát. És vannak olyanok, akik megostromolják a műfajt, megalkotják a maguk egy vagy több zenés színpadi művét, de a közönség nem fogadja el őket operaszerzőként. Schumann egyetlen operája szinte soha nem szólal meg. Ezért is kivételes lehetőség, hogy most hallhatjuk - és láthatjuk is - a művet: világklasszis zenekarral és kórussal, nemzetközi rangú énekeseket felvonultató szereposztással.

A bécsi operett ezüstkorának két mesterét, Lehár Ferencet és Kálmán Imrét a Magyar Kincsek programján szerepeltetni egyszerre tűnhet meglepő – és mégis teljességgel indokolt döntésnek, hiszen műveik könnyed nemzetközisége és a büszkeségünkre alapos okot szolgáltató magyaros jellege egyaránt közismert.

Rossiniről a legtöbb operabarátnak A sevillai borbély humora jut eszébe, meg a Hamupipőke, amely szintén vígopera. És persze a nyitányok. Ha komoly műre gondolunk, a magasztos Tell Vilmost idézzük emlékezetünkbe. Itt az alkalom, hogy rácsodálkozzunk a zeneszerző első itáliai és nemzetközi sikerére, amelyet életművének egyik elkötelezett értője, Stendhal a zeneszerző legnagyobb remekművének tartott. Ez is komoly opera, ráadásul korai mű, amely ezúttal a legilletékesebbek: a pesarói Rossini Operafesztivál művészeinek előadásában szólal meg.

Mivel a koncert dátuma április 1., talán egy-két mulatságos anekdota is elhangzik ezen az estén. Miért is ne, hiszen a régóta népszerű Orgona-sztorik lényege, hogy történetmesélős koncerteken hozza közel a közönséghez a zenét. És melyik komoly szerzőről ne ismernénk derűs históriákat? César Franck például a fiatal Debussyt is tanította a párizsi Conservatoire-on. „Moduláljon, moduláljon!” - nógatta. „Miért tenném, ha jól érzem magam ebben a hangnemben?” - lázadozott a későbbi impresszionizmus ifjú zsenije.