A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát; egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából. Rendkívüli estjükön olyan fogódzókat kínálnak Bartók művészetének megértéséhez, melyek valóban csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 22. szombat, 19:00
BARTÓK SZÍNHÁZA
Színpadi fantáziák Bartók hangszeres műveire
Az SZFE és a Bartók Plusz Operafesztivál közös produkciója
3 burleszk
Táncolják: Hojsza Henrietta, Nagy Péter István, Gyulai-Zékány István, Barna Lilla, Molnár-Gábor Nóra, Gaál Dániel
Rendező-koreográfus: Vadász Krisztina
Allegro Barbaro és Két román tánc
Táncolják: Herman Flóra, Hojsza Henrietta, Molnár G. Nóra, Barna Lilla, Kotormán Ábel, Gaál Dániel, Gyulai Zékány István
Látvány: Jeli Luca
Rendező-koreográfus: Ténai Petra
SZÜNET
Gyermekeknek (Részletek)
Táncolják: Gyulai-Zékány István, Herman Flóra, Hojsza Henrietta, Kotormán Ábel, Molnár G. Nóra
Látvány: Jeli Luca
Rendező-koreográfus: Hojsza Henrietta
Szabadban
Táncolják: Barna Lilla, Gyulai-Zékány István, Hojsza Henrietta, Nagy Péter István
A zongoránál: ifj. Balázs Elemér
Látvány: Jeli Luca
Rendező-koreográfus: Molnár G. Nóra
Közhely, hogy a nagy műalkotások esztétikáját és hatásmechanizmusát egy sajátos belső dramaturgia alakítja, mely gyakran láthatatlanul, vagy alig érzékelhető módon építi fel a mű saját világát, atmoszféráját. Ha elmélyülünk a művészet, a zene nagy alkotóinak életművében, észrevehetjük, hogy csaknem mindegyikük kialakítja saját “belső színházát”, függetlenül attól, hogy művét ténylegesen színpadi megnyilatkozásnak képzeli-e vagy sem.
Bartók viszonya a színház világához igen ambivalens. Noha három csodálatos színpadi művet komponált, szemérmes és tartózkodó alkata sosem engedte igazán közel a színpad olykor harsány világához. Rendkívüli érzékenysége, kifinomult formakezelése, bámulatos ritmikai és melodikus invenciója azonban csaknem minden művében sugallja a dráma, a drámai elem jelenlétét. Ez némelykor látványosan, képszerűen mutatkozik, máskor “csupán” az alkotás mélyebb rétegeiben jelentkezik
A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát; egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából. Rendkívüli estjükön olyan fogódzókat kínálnak Bartók művészetének megértéséhez, melyek valóban csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
A bemutató időpontja: 2019.10.18. Ódry Színpad
A CRESCENDO MUSIC MANAGEMENT™ BEMUTATJA: ÓPERENCIÁN TÚL MESE • MUSICAL • KONCERT
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal.
Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé...
Roman Polanski hasonló című filmjéből készítette nagy sikerű színpadi rendezését, melyet nemzetközi alkotógárdával állított színre a PS Produkció. Eddig több…
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
