A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát; egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából. Rendkívüli estjükön olyan fogódzókat kínálnak Bartók művészetének megértéséhez, melyek valóban csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 22. Februar 2020 19:00
BARTÓK SZÍNHÁZA
Színpadi fantáziák Bartók hangszeres műveire
Az SZFE és a Bartók Plusz Operafesztivál közös produkciója
3 burleszk
Táncolják: Hojsza Henrietta, Nagy Péter István, Gyulai-Zékány István, Barna Lilla, Molnár-Gábor Nóra, Gaál Dániel
Rendező-koreográfus: Vadász Krisztina
Allegro Barbaro és Két román tánc
Táncolják: Herman Flóra, Hojsza Henrietta, Molnár G. Nóra, Barna Lilla, Kotormán Ábel, Gaál Dániel, Gyulai Zékány István
Látvány: Jeli Luca
Rendező-koreográfus: Ténai Petra
SZÜNET
Gyermekeknek (Részletek)
Táncolják: Gyulai-Zékány István, Herman Flóra, Hojsza Henrietta, Kotormán Ábel, Molnár G. Nóra
Látvány: Jeli Luca
Rendező-koreográfus: Hojsza Henrietta
Szabadban
Táncolják: Barna Lilla, Gyulai-Zékány István, Hojsza Henrietta, Nagy Péter István
A zongoránál: ifj. Balázs Elemér
Látvány: Jeli Luca
Rendező-koreográfus: Molnár G. Nóra
Közhely, hogy a nagy műalkotások esztétikáját és hatásmechanizmusát egy sajátos belső dramaturgia alakítja, mely gyakran láthatatlanul, vagy alig érzékelhető módon építi fel a mű saját világát, atmoszféráját. Ha elmélyülünk a művészet, a zene nagy alkotóinak életművében, észrevehetjük, hogy csaknem mindegyikük kialakítja saját “belső színházát”, függetlenül attól, hogy művét ténylegesen színpadi megnyilatkozásnak képzeli-e vagy sem.
Bartók viszonya a színház világához igen ambivalens. Noha három csodálatos színpadi művet komponált, szemérmes és tartózkodó alkata sosem engedte igazán közel a színpad olykor harsány világához. Rendkívüli érzékenysége, kifinomult formakezelése, bámulatos ritmikai és melodikus invenciója azonban csaknem minden művében sugallja a dráma, a drámai elem jelenlétét. Ez némelykor látványosan, képszerűen mutatkozik, máskor “csupán” az alkotás mélyebb rétegeiben jelentkezik
A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát; egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából. Rendkívüli estjükön olyan fogódzókat kínálnak Bartók művészetének megértéséhez, melyek valóban csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
A bemutató időpontja: 2019.10.18. Ódry Színpad
A Ferencsik bérlet koncertjein a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a bécsi klasszikához illőn csökkentett létszámmal lép pódiumra. A záróesten mindehhez még egy izgalmas mozzanat csatlakozik: a K. 467-es C-dúr zongoraversenyt nem modern instrumentumon, hanem fortepianón halljuk.
Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda...
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
