A Radnóti Színház február 24-én mutatja be a Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter A gondnok című színdarabját Alföldi Róbert rendezésében. A darabot a színház felkérésére Totth Benedek újrafordította.
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. december 17. csütörtök, 19:00
Pinter egyik legtöbbet játszott drámája három férfi egymáshoz fűződő feszült, sokszor abszurdba hajló kapcsolatát meséli el.
Mick és Aston testvérek. Micknek van egy romos háza, és Aston, cserébe, hogy ott lakhat, elvállalja, hogy felújítja azt. Aston egy napon megment egy kocsmai verekedéstől egy hajléktalan férfit, Daviest, és hazaviszi magával. Davies hamar berendezkedik, a terv szerint ő lenne a ház gondnoka.
Pinter 1960-as darabja remek szereplehetőségeket kínál három markáns férfiszínésznek. Az elmúlt évtizedekben olyan sztárok játszották el, mint Jonathan Price, Colin Firth, Michael Gambon, Patrick Stewart és Kyle MacLachlan. A Radnóti Színpadán Pál Andrást (Mick), László Zsoltot (Aston) és Schneider Zoltánt (Davies) láthatja a közönség.
2005-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint ugyanis “színdarabjaiban feltárta a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatolt az elnyomás zárt térségeibe”.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical Dumas regénye alapján. Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély Szomor György dalaival, Pozsgai Zsolt átdolgozásában. Emberi drámák, sorsok, a jó és a rossz megítélése, ami olykor nem is olyan egyszerű.
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld…
Kocsmaária sok nevetéssel és sírással.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
