A concerto kifejezés a nyugati zene történetében többféle jelentéssel bír, általában azonban olyan műfajt értünk alatta, amelyben egyes hangszerek vagy hangszercsoportok között párbeszéd alakul ki. A szólamok készséges, egymást kiegészítő diskurzusa azonban többféleképpen is megvalósulhat. több...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 7. vasárnap, 19:30
Mozart +
Baráti Kristóf, Maxim Rysanov és a Pannon Filharmonikusok A Zeneakadémia saját szervezésű programja
Bruch: e-moll kettősverseny klarinétra és brácsára, op. 88 (hegedű-brácsa átirat)
Britten: Kettősverseny hegedűre és brácsára
SZÜNET
Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante, K. 364
Baráti Kristóf (hegedű), Maxim Rysanov (brácsa)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Káli Gábor
A concerto kifejezés a nyugati zene történetében többféle jelentéssel bír, általában azonban olyan műfajt értünk alatta, amelyben egyes hangszerek vagy hangszercsoportok között párbeszéd alakul ki. A szólamok készséges, egymást kiegészítő diskurzusa azonban többféleképpen is megvalósulhat. A 17. század legnépszerűbb zenei társalgási formája a concerto grosso volt, ez a legalább négy, de inkább több tételből álló zenekari műfaj, amelyben a teljes zenei együttes megszólalásai egy szólistacsoport kamarazenei szövésmódjával váltakoztak. A 18. század elején viszont egy másik szerkezet vált közkedveltté: ez csak három tételből állt, és általában egyetlen szólistát alkalmazott, aki az egyes tételeken belüli modulációs folyamatok energiaforrásának szerepét töltötte be a maga hangsúlyozottan virtuóz passzázsaival. A sinfonia concertante e két concerto-típus jellemzőit egyesítette, gyakran ugyanis több szólistát foglalkoztatott, szerepkörükben azonban ötvözte az állandó párbeszédre való hajlamot a látványos technikai megoldásokkal. Ezzel szemben a kettősverseny, ha a finom különbség egyáltalán megragadható, inkább a 18. század első felében divatos struktúra örököse volt, azé a formáé, amely sokkal egyértelműbb reflektorfényt biztosított a szólistának – éppen csak nem egy, hanem két szólóhangszert alkalmazott ebben a kiemelt szerepben. A hangverseny műsora egy 18. és két 20. századi alkotással példázza a formatípusok közti apró eltéréseket.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
Boris Eifman / ifj. Johann Strauss A PYGMALION-HATÁS Balett két felvonásban
Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
