A Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire. több...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: március 31. vasárnap, 19:00
Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és Dél-Alföld húsvéti rituáléi - a kereszténységhez kapcsolódóak és a pogány időszakot idézők egyaránt - egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba. Az előadás izgalmas zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti, illetve archaikus népi imádság. Utóbbiak többsége a régmúltat, a kereszténység felvétele előtti időket idézi fel.
A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Közreműködők:
ének: Kubinyi Júlia, Pál Eszter, Hetényi Milán
koboz: Illés Gábor
harmonika: Gera Gábor
orgona: Farkas Domonkos
ütőgardon, dob: Okos Gergely
Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Bubnó Lőrinc)
a Budapesti Énekes Iskola Koncertegyüttese (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Mezei János)
a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanulói
a Magyar Táncművészeti Egyetem néptáncnövendékei (tanszékvezető: Ónodi Béla)
Alkotók:
zenei szerkesztők: Pál István „Szalonna”, Bubnó Tamás, Gera Attila, Hetényi Milán, Mihó Attila
zenei rendező, művészeti vezető: Pál István „Szalonna”
zenei vezető: Nyitrai Tamás
zenekarvezető: Radics Ferenc
tánckarvezető: Ágfalvi György
tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
néprajzi tanácsadó: Vas János
látvány: Árvai György
animáció: Korai Zsolt
viseletkonzulens: Palik Krisztina, Szűcs Edit, Winklerné Petri-Kiss Borbála
jelmez: Szűcs Edit
hang: Szabó Péter
fény: Gimpel Ákos
koreográfus-asszisztensek: Borbély Beatrix, Lévay Andrea
koreográfusok
Ágfalvi György
Farkas Máté
Hetényi-Kulcsár Klára
Juhász Zsolt
Mihályi Gábor
rendező koreográfus, együttesvezető: Mihályi Gábor
Rendező: Müpa
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, a felfuvalkodott társtulajdonos, felesége távollétében, a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janienek, az egzotikus szépségnek. Tervének többek között az is akadálya, hogy Janie férje, feltehetőleg erősen gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza...
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem…
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az…
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
