A budapesti közönség először 1987-ben hallhatta a már akkor is világjáró zongorafenomén, Mihail Pletnyov játékát. Habár időközben zenekar-alapítóként és karmesterként is tiszteletreméltó helyet követelt magának a nemzetközi zeneéletben, azért a hatvankét esztendős Pletnyov mindmáig változatlanul a zongorajáték kikezdhetetlen rangú jelenkori nagyságai közé tartozik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 29. szerda, 19:30
Mihail Pletnyov zongoraestje
Műsor:
Mozart: 4. (Esz-dúr) zongoraszonáta, K. 282
Beethoven: 31. (Asz-dúr) zongoraszonáta, op. 110
Mozart: 10. (C-dúr) zongoraszonáta, K. 330
Beethoven: 32. (c-moll) zongoraszonáta, op. 111
Közreműködik: Mihail Pletnyov zongora
A budapesti közönség először 1987-ben hallhatta a már akkor is világjáró zongorafenomén, Mihail Pletnyov játékát. „A zongoráról, hangzásáról Pletnyov mindent tud. [...] Örömét leli a hangszerében, s még inkább a megszólaltatott zeneművekben. Nem magánügye ez az átlelkesített öröm, hallgatóságával megosztja minden pillanatát.” Ily lelkesen írtak akkor az 1978-as moszkvai Csajkovszkij-verseny diadalmas győztesének zeneakadémiai debütálásáról, és alighanem ugyancsak ilyen átlelkesített öröm vár majd most a két-két Mozart- és Beethoven-szonátát ígérő szólókoncert közönségére is. Habár időközben zenekar-alapítóként és karmesterként is tiszteletreméltó helyet követelt magának a nemzetközi zeneéletben, azért a hatvankét esztendős Pletnyov mindmáig változatlanul a zongorajáték kikezdhetetlen rangú jelenkori nagyságai közé tartozik.
Az 1774-ben, illetve 1783-ban komponált két Mozart-szonáta az orosz művész zongoraestjén Beethoven legutolsó szonátáinak szomszédságában hangzik majd fel. A koncert meghirdetett műsora ilyesformán a kései, 1822-es, mindössze kéttételes c-moll szonátával fog véget érni, amelynek olyan emlékezetes szerep jut Thomas Mann zenei fejtegetésekben bővelkedő időskori regénye, a Doktor Faustus lapjain. Ott a muzsikus Wendell Kretzschmar szájába adja a szerző a mélyértelmű meglátást, amelyet úgy lehet, Mihail Pletnyov hangversenye is élményszerűen igazol majd: a második, Arietta elnevezésű tétel Beethoven végső búcsúja a szonátától mint műfajtól és mint hagyományos formától.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
A tíz éve, Bamakóban alakult együttes női előadói minden kreatív zenei megnyilvánulásukban szót emelnek a nők jogaiért és az erőszak felszámolásáért. Gazdag, dallamos muzsikájukban a pánafrikai hagyományokat a kortárs popdalokat idéző stílusjegyekkel ötvözik.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai…
Hogyan kérhetjük számon a Blaha aluljáróban pókember önzetlenségét, vagy egy szamuráj erkölcsi kódexét? Pest vármegyén Völgyzugoly szokásait? Ismerős a helyzet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
![[ESCAPE] A Donkihóte-projekt](https://pb2.jegy.hu/imgs/system-4/program/000/162/001/escape-a-donkihote-projekt-222-131-236796.jpg)