8. Leonardo Sini és Louisa Staples
Romantikus-est Leonardo Sinivel
Romantikus-est Leonardo Sinivel
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. április 24. péntek, 19:00
Romantikus-est Leonardo Sinivel
Respighi: Róma kútjai
Hacsaturján: Hegedűverseny
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
Közreműködik: Louisa Staples – hegedű
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Leonardo Sini
Respighi: Róma kútjai
Ottorino Respighi (1879-1936) a római Santa Cecilia Akadémia zeneszerzés-tanára volt 1913-tól, ám zeneszerzőként sokáig nem volt különösebben sikeres, pedig több mint harminc kamaramű, opera, zenekari darab került már ki a tolla alól. 1916-ban írta meg Róma kútjai című zenekari művét, a zenei impresszionizmus egyik fontos művét, elkészültét Toscanini is szorgalmazta. A mű ősbemutatója 1917. március 11-én volt a római Teatro Augusteóban, Antonio Guarnieri vezényletével. A bemutató ugyan nem aratott sikert, de 1918-ban Milánóban, Toscanini vezényletével már ünnepelte a közönség. A komponista ezzel a művével általános elismertséget szerzett. „Ebben a szimfonikus költeményben a zeneszerző azokat az érzéseket és látványokat kívánja kifejezni, amelyeket Róma négy kútja keltett benne abban a napszakban, amikor jellegük a leginkább összhangban van a környező tájjal, és amikor szépségük a legékesebben szól a szemlélőhöz.” (Respighi) I. A Valle Giulia kútja hajnalban, II. A Tritón-kút reggel, III. A Trevi-kút délben, IV. A Villa Medici kútja alkonyatkor.
Hacsaturján: Hegedűverseny
Aram Hacsaturján (1903-1978) örmény származású szovjet zeneszerző. Hegedűversenyében a klasszicista folklorizmus jól bevált receptje szerint a keleti népzenei forrás egzotikus ritmusai és melódiái a nyugati zenei tradíció formai kereteibe illeszkednek. A vérpezsdítő ritmikájú, egyes barokk concertók motorikus lüktetését is felidéző első tételt keleties színezetű, gazdag lamento (panasz-zene) követi a lassú tételben. A táncos zárótételt tematikus utalás köti a nyitótételhez. Az 1940-ben írt versenyművet, amit a szerző David Ojsztrahnak ajánlott, 1968-ban Jean-Pierre Rampal fuvolára is átdolgozta.
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
Az “Egy kiállítás képei” Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa, amit Maurice Ravel szimfonikus hangszerelése tett rendkívül népszerűvé. A darabot elhunyt építész-festő barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának hatására írta, 1874-ben. A képek és vázlatok Muszorgszkijból az emberi élet és lélek, valamint a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki. A programzene mintadarabjának tekinthető, melyet a szerző az orosz zenekritikusnak, Vlagyimir Sztaszovnak dedikált. A kompozíció stílusa, a különböző karakterdarabok ciklussá fűzésének elve Schumann hatásának nyomait viseli. Mindazonáltal a mű jellegzetesen orosz zene. Az első Promenád (sétatéma) ötször tér vissza a mű folyamán. I. A gnóm, II. Az ódon várkastély, III. A Tuileriák kertje, IV. Bydlo (ökrösszekér), V. Csibék tánca a tojásban, VI. Samuel Goldenberg és Schmuyle, VII. A limoges-i piac, VIII. Katakombák – Holtakkal a holtak nyelvén, IX. Baba-Jaga kunyhója, X. A kijevi nagykapu.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
Modeszt Muszorgszkij BORISZ GODUNOV Opera négy felvonásban, prológussal, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal
Komikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt,…
Gyere el! Nem fogsz megváltozni, de lesz a darabban egy-két hozzád hasonló figura. Talán még azt is megtudod, hogy miért…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!