Eisemann-Somogyi-Zágon: Fekete Péter-zenés vígjáték
A Pécsi Ildikó Színtársulat zenés vígjátéka
MŰVÉSZETEK HÁZA GÖDÖLLŐ
Színházterem
Esemény kezdése: 2022. 06. 10. (péntek) 19.00
A Pécsi Ildikó Színtársulat zenés vígjátéka
MŰVÉSZETEK HÁZA GÖDÖLLŐ
Színházterem
Esemény kezdése: 2022. 06. 10. (péntek) 19.00
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. június 10. péntek, 19:00
A Fekete Péter egy romantikus mese, balszerencsés fiúval, akit mindenki kihasznál és kinevet, de persze őt is utoléri a szerelem. A színdarab 1943-ban íródott, amikor a háború küzdelmein csak a humorral átszőtt meseszerű valóság segíthetett át. És most, majd 80 év után ismét kissé hasonló életet élhetünk át a világban. Most is mindenki szeretné pár órára elfeledni az elmúlt időszak gondjait, vidám és bizakodó lenni, sírva nevetni, örökzöld slágereket dúdolni. A Fekete Péter épp ezt a gondtalan felüdülést nyújtja a közönségnek.
A pechsorozatairól ismert főhős, Pierre Lenoir sok mindenért felelős: miatta zuhan a tőzsde, dől be az ingatlanpiac, ám a sármos és pénzhajhászó tőzsdecápa épp az ő balszerencséjére alapít vállalatot. Kihasználja egy szerencsétlen ember sorsát, amiből pénzt tud csinálni. De biztos, hogy csak Fekete Péter ilyen peches az életben? Nem lehet, hogy még az erős és magabiztos embereknek is van gyengeségük, csak azt maximum jól tudják leplezni? De természetesen a helyzet nem ennyire drámai, hiszen egy zenés vígjátéktól elvárható, hogy jelentős hangsúlyt fektessen a szerelemre is. A fordulatokban bővelkedő történet során egymást követik a bonyodalmak, a végtelenségig összekuszálódnak a szálak, végül mégis mindenki megtalálja a párját, s vele boldogságát.
A vidám történet mellett felcsendülnek a legszebb és legismertebb Eisemann- slágerek is, mint a Fekete Péter öcsém, a Szerelmehez nem kell szépség, a Lesz maga juszt is vagy a Holdvilágos éjszakán.
A darabot rendezte: L. Péterfi Csaba
Szereplők:
Pierre Lenoir: L. Péterfi Csaba
Claire Linaquette: Czine Eszter
Colette Ouvrier: Potvorszki Anita
Lucien Ouvrier: Kollatos Fotios
Lefebre-né: Tápai Dóra
Fleuron tábornok: Gémesi György
Michon báró:Neumann Nándor
Chineau: Gyenes András
Gaston Auriol: D. Tóth Norbert
Marie: Heine Éva
Michonné: Bertalan Adrienne
Zenei rendező: Fodor László
Koreográfus: Vajda Gyöngyvér
Játékmester: Pécsi Ildikó †
Zenekar:
Soós Gabriella: zongora, zenekarvezető
Dezső Piroska: hegedű
Botrágyi Károly: trombita
Berkó Domon: harsona
Grünvald László: basszusgitár
Kiss István: dob
Tánckar: Gubcsi Anna, Dolányi Réka, Sebők Melinda, Sepsi Réka, Tibold Eszter, Virágh Gyöngyvér, Petró Alíz
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye.
A februári koncert után májusban Brahms újabb két magyar tánca, egy kihívást jelentő versenyműve és mélységeket megjáró szimfóniája kerül a…
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
Komikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!