Háromszék Táncegyüttes: A banda

A banda
Február 15. szombat 19:00 - KMK színházterem

A „Száz évig” sikere folytatásra ösztönzött: a magyarpalatkai banda és a mezőségi esküvők-lakodalmak emléke, a Heveder zenekar mai tudása, érett előadásmódja és a Háromszék Táncegyüttes erősödő tánckara új előadás megszületésére inspirált.
Az 1970-es évek végétől a 90-es évek elejéig több alkalommal éltem át személyesen is mezőségi: palatkai, vajdakamarási, mezőkeszüi, visai esküvőket, lakodalmakat. Nemcsak a magyarpalatkai banda játéka, zenéjük ereje, lendülete volt az elragadó, hanem a násznép mulató energiája is. Azok az emberek szerettek mulatni, fáradhatatlanul sokat és jól táncoltak. A 21. századdal a hagyományos falusi lakodalmak is lassan eltűnnek, átalakulnak.

A történet egyszerű: lakodalomra készülő zenészek, érkeznek a vőfélyek, de a banda még nem készült el. Sietni kell, mert következik a menyasszonykísérő, a menyasszony búcsúztató, de akad, aki megzavarja a szép ceremóniát. A lakodalomban a pálinka hatására fokozatosan elszabadulnak az indulatok, a vacsora is szegényes, hús csak a zenészeknek jut. Így aztán a násznép követelőző lesz, sőt egyesek agresszívvé válnak, és mindenki mást akar táncolni. A zenészek még a nászéjszakát is végig muzsikálják, majd fáradtan, saját maguk örömére zenélnek. És végül azt a cigarettát is elszívhatják, amit a nagy rohanásban nem volt lehetőségük, idejük elszívni.

1994 novemberében, Sepsiszentgyörgyön, amikor a palatkai banda megtudta szándékomat, hogy Magyarországra készülök távozni, Kodoba Marci, és Béla, a két nagy prímás, könnyes szemekkel búcsúzkodott tőlem. Ha most, láthatnák ezt a furcsa, vidám lakodalmat, remélhetőleg nevetnének.

Könczei Árpád

A magyarpalatkai bandáról

A banda szavunk a csoport jelentésű német ‘Bande’ szó magyar meghonosodásából ered, pontosabban a hagyományos falusi társadalmakban a hatékonyságot elősegítő különböző munkaszervezési csoportok megnevezésére használták. A „bandába verődés” általában rokonsági szálak mentén történt, hiszen így jobban összpontosult a haszon, a jövedelem.

A Kolozsvártól keleti irányba 38 kilométerre fekvő Magyarpalatka egyike Mezőség cigányzenész központjainak. Sok cigánymuzsikus család élt és él itt a mai napig, s ezek a nagy létszámú családok szoros rokonságban állnak egymással. Noha a 20. század folyamán több családnév is előfordult (mint például az Antal és a Kovács), tulajdonképpen három, egymással sok szálon összefonódott zenészcsaládot különböztethetünk meg: a Kodobákat, a Mácsingókat és a Radákokat. Ezekből a zenészcsaládokból az elmúlt évszázad folyamán számos banda alakult, akik – az erdélyi tradicionális falusi cigányzenészekre jellemző – kulturális, ezen belül meg hangsúlyosan zenei többnyelvűségük által kiszolgálták/kiszolgálják a vidék valamennyi etnikus közösségének tánczenei igényeit, kiválóan ismerve a mezőségi magyarok, románok és cigányok repertoárját. Így Palatkán kívül rendszeresen elhívták őket a környező falvakba is, Báré, Kisbogács, Kötelend, Magyarpete, Mezőkeszü, Mezőszava, Mócs, Omboztelke, Vajdakamarás, Visa (és még sorolhatnám) jelentvén számukra az állandó muzsikálási piacot, viszont híres és kedvelt zenészei lévén Mezőségnek, már a revival jellegű városi táncházak és néptáncmozgalom megjelenése előtt is ennél sokkal nagyobb körzetben muzsikáltak, el egészen Kolozsvárig.

A magyarpalatkai Kodobák Mezőség egyik leghíresebb cigánymuzsikus családját alkotják, a fennmaradt anyakönyvi adatok szerint immár több mint egy évszázada. A romungro zenészcsalád kiterjedt rokonsági kapcsolattal rendelkezik, mondhatni szinte valamennyi magyarpalatkai és környékbeli cigányzenész valamilyen fokú rokonságban áll velük. És itt szükséges röviden kitérni az erdélyi cigányzenész közösségek rokonsági kapcsolatai nevesítésének igen sajátságos gyakorlatára, ugyanis többször szembesülhetünk a családnevek egy adott családon belüli keveredésével, számunkra „következetlennek” tűnhető használatával: például, hogy a testvérek, hol az apa, hol az anya, hol valamelyik nagyszülő családnevét vagy ragadványnevét viselik. Ennek magyarázata, hogy a tradicionális cigányközösségekben a „házasság” az utóbbi évtizedekig az együttélést jelentette, s nem az állam vagy az egyház által hatóságilag meghatározott intézményt. S mivel ezeknek az együttéléseknek az eseti váltakozása „hivatalos” források által dokumentálhatatlan, csak a helyi, közösségi és családi emlékezetre támaszkodhatunk annak megállapításában, hogy ki kivel is áll, miért és milyen fokú rokoni kapcsolatban.

A magyarpalatkai zenekarok eredetileg háromtagú bandák voltak, a prímás, brácsás (vagy kontrás) és bőgős felállásban működtek. Az 1960-as évektől kezdett általánossá válni a ma is alkalmazott felállás, a két prímás, két brácsás és egy nagybőgős alkotta együttes, hiszen így könnyebben kibírták az akár három napig is tartó lakodalmakat. A 20. század második felében ez a zenekari felállás más belső-mezőségi – mint például a magyarszováti, a mezőszopori vagy a mócsi – cigányzenekaroknak is a jellemzőjévé vált.
A magyarpalatkai zenekarok mindig is egy-egy adott és megfogadott prímás köré szerveződő formációk voltak, így az utóbbi években Codoba Florin és nagybátyja, Kodoba Lőrinc prímások, Radac Mihai Remus és Moldován István brácsások, valamint ifj. Kovács Márton vagy Boldi Ioan bőgős alkották „a magyarpalatkai bandát”.

Könczei Csongor

ALKOTÓK
Forgatókönyv: Könczei Árpád, Könczei Csongor
Zenei szerkesztő – játéktér: Könczei Árpád
Táncoktatók: Busai Norbert, Busai Zsuzsanna
Jelmezkészítés: Simó Júlia
Videó: Bakó Kincső, Kató Zsolt, László Lóránd
Művészeti munkatárs, táncoktató: Könczei Csongor
Rendező – koreográfus: Könczei Árpád

A banda – a Heveder zenekar: Fazakas Levente, Molnár Szabolcs, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
Örömapa – Törő Bence
Örömanya – Vajda Katalin
Vőfélyek – Melles Endre, Péter Előd
Nyoszolyólányok –Kocsis Lilla-Tünde, Váradi Ágnes
Násznagy – Márton Csaba
Násznagyasszony – Pilinger Mónika
Zenészfeleségek és menyasszonyfektetők – Dombi Rózsa, Keresztes Gabriella, Kocsis Lilla Tünde, Lukács Réka, Váradi Ágnes, Virág Imola
Gumicsizmás pár – Portik Cseres Norbert, Virág Imola
Román vendégek – Pável Hunor-Mihály, Ádám Júlia
Agresszív részegek – Gidró Roland, Portik Cseres Norbert
Vendégek – Dombi Rózsa, Gere Csaba, Keresztes Gabriella, Kiss Adorján, Lukács Réka, Márton Csaba, Székely Edina-Emőke, Szvinyuk Sándor, Virág Imola

Jegyár: 1 500 Ft