Lackfi János Hinták című kamara drámáját viszi színre Tarjányi Krisztina és Molnár Enikő előadóművész élőzenei és grafikusi segítséggel. A darabban egy szó szerint is kirepülni vágyó lány és az őt majdhogynem méhébe visszazárni kívánó anya kapcsolatába vonódunk be, amit árnyal a spiritualitáshoz való viszonyuk és egy megnyomorító baleset traumája.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 24. kedd, 19:30
Lackfi János: Hinták
Előadás hossza: 1 óra 20 perc
Lackfi János nem véletlenül népszerű az olvasók és a hallgatóság körében. Sziporkázó soraival, értékrendjével és korunkra oly találóan reflektáló gondolataival méltán lett az egyik legfontosabb szövegszabásza (ahogy a költő önmagát titulálja) a kortárs magyar irodalomnak.
A felmerülő szituációkra időről időre Liseux-i Kis Szent Teréz és Avilai Nagy Szent Teréz írásaiból vett szövegrészletek reflektálnak. (Szodfridt Bernadett)
Tarjányi Krisztina Irma és Molnár Enikő színművészek a Budapesti Őrtüzek Imádság Házának önkéntes szolgálói, Erdélyből kerültek Budapestre. Találkozásuk után fogalmazódott meg bennük a gondolat, hogy szívesen előadnák az általuk is nagyon kedvelt Lackfi János Hinták című kétszereplős darabját, amelyet egy fiatal kortárs zeneszerző, Varga Abigél, egy fiatal erdélyi grafikus Ilyés Mariann, valamint egy cselló- és egy fuvolaművész bevonásával, a komolyzenének és a vizuális művészetnek fontos szerepet adva, rendhagyó módon vitték színpadra.
A női szerep általánosságok nélküli definiálása, az életadás komplex kérdéseinek taglalása és a kapcsolatokban való őszinte szabadság megfogalmazására való törekvés a legfőbb célja a megszületendő produkciónak.
Szereplők:
Tarjányi Krisztina Irma, Molnár Enikő
Zeneszerző: Varga Abigél
Zenészek:
Pethő Rebeka, fuvola
Agárdi Eszter, cselló
Illusztráció: Illyés Mariann
Lackfi maga így ír a műről:
“Négy hinta, fel-le, fel-le. Négy női sors, kettő mai, kettő pedig évszázadokkal korábbi.
Hogyan fonódnak össze a sorsok?
Hogyan gyötri és szereti, rángatja földre és röpteti égbe egymást anya és lánya?
Össze vagyunk kötözve egymással mi, emberek, életre-halálra?
És kinek jut élet, kinek halál?
Magunkat áldozzuk fel vagy a másikat?
Mindannyiunk életében előkerülő kérdések, és most élesben robbannak, a színpadon.
Két kortársunk, akik egyáltalán nem szentek. És két szent a múltból, akik egyáltalán nem szenteskednek.
Nagyon is szenvedő, szenvedélyes emberek. Hogy mit keresnek a színpadon? Talán ez is kiderül.”
/Lackfi János/
Dés László-Geszti Péter-Grecsó Krisztián-Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A Pannon Várszínház előadása
A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.
Izgalmas arra gondolni, hogy noha Richard Wagner életművének túlnyomó részét operái és zenedrámái alkotják, s ezekben a szerepek alakítói, az énekesek nyújtanak kivételes teljesítményt a világ nagy színpadain, e művek önállóan is megszólaltatható, legnépszerűbb részletei mégis a zenekari számok.
A legnagyobb slágerek Geszti Péter (és bolygónk) meghatározó korszakaiból, Rap+Az, zene+stand up, vidám időutazás, meglepő fordulatok, korszakos vendégek, és egyedülálló…
A Vízkereszt viharos tengerrel, hajótöréssel, gyásszal kezdődik, és három házassággal ér véget. A kettő között viharos szerelmek ütköznek, egy részük…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
