A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 23. Maj 2019 18:00
Liszt Ferenc 1839-ben, 180 éve kezdte el komponálni rapszódia-sorozatát, amely 1885-re érte el végleges változatát és bővült tizenkilenc tételre. Rapszódiáiban az „ősi magyar zenét" kívánta feldolgozni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert.
Liszt Ferencről mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek azonban fontos része voltak életének. Számos jótékonysági hangversenyt adott a nagy pesti árvíz idején, ingyen tanította a tehetséges ifjú zenészeket, lelkesült a Szabadságharc eszméiért és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését Funerailles (Temetés) című darabjával gyászolta el. Liszt Ferenc, az Európa-szerte ünnepelt művész, a világpolgár jobban beszélt franciául, mint magyarul, mégis magyarnak vallotta magát, részt vállalt a magyar kultúra építésében, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és- gondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk-e arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
Liszt Ferenc................................................................................... OLÁH ZOLTÁN Kossuth-díjas m.v.
Anya.............................................................................................. TÓTH KAROLINA
Caroline Saint Cricq grófkisasszony.............................................. NOVÁK LAURA
Marie D'agoult................................................................................ KELEMEN DOROTTYA
George Sand................................................................................. TÖRTELI NADIN
Carolyne Zu Sayn-Wittgenstein hercegnő..................................... ROVÓ VIRÁG
Cosima, Liszt lánya, Wagner felesége........................................... TÖRTELI NADIN
Richard Wagner.............................................................................. EMŐDI ATTILA
Erkel Ferenc................................................................................... JONI ÖSTERLUND
Cigányfiú/Démon............................................................................ BOLLÓK ÁKOS e.h.
Zongoraművész.............................................................................. GÁBOS JUDIT m.v.
Zenei munkatárs: NAGY ZOLTÁN
Dramaturg: PINCZÉS ISTVÁN Jászai-díjas
Díszlet: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Szcenika: FODOR ZSOLT / ENGLER IMRE
Jelmez: PAPP JANÓ
Zene: LISZT FERENC
Fővilágosító: OLÁH SÁNDOR
Koreográfus-asszisztens: KELEMEN DOROTTYA
Asszisztens: KISS ALEXANDRA
Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
Rendező-koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS Harangozó-díjas
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.
Megújult műsorral, új fellépőkkel térnek vissza az Illúzió Mesterei Kecskemétre!
Kevesen remélték már, de 2024. június 1-jén sokak álma válik valóra. Egy nagykoncert erejéig összeáll egy korszak emblematikus együttese, a…
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
