Valaki jár a fák hegyén – Kányádi Sándor legendássá vált versének címét kölcsönözte legújabb előadásának a Maros Művészegyüttes. A produkciót egy trilógia terve előzte meg, az utolsó rész végül emlékműsorrá változott, amely a költő csodálatos szellemiségét idézi meg. több...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 9. szombat, 18:00
Maros Művészegyüttes - Valaki jár a fák hegyén
Valaki jár a fák hegyén – Kányádi Sándor legendássá vált versének címét kölcsönözte legújabb előadásának a Maros Művészegyüttes. A produkciót egy trilógia terve előzte meg, az utolsó rész végül emlékműsorrá változott, amely a költő csodálatos szellemiségét idézi meg. Ahogy alkotói írják, felidézi a verseit és nagyszerű, elévülhetetlen gondolatvilágát, nézeteit és az őt körülvevő világot, a tájakat, szülőföldjét és szépségeit. A vidékeket, ahol élt, táncok jelenítik meg.
Kányádi Sándor a Maros Művészegyüttes életéhez szervesen hozzátartozik. Korábban két Kányádi-előadást vittek színre, a Vannak vidékek és a Fekete-piros címűeket. A harmadik Kányádi-műsort még a költő életében el szerették volna elkészíteni, de erre sajnos nem kerülhetett sor.
Az alkotók egy mindenki számára élvezhető előadást álmodtak meg, amelyet azok is szeretni fognak, akik nemcsak a néptáncot, hanem az irodalmat, a verseket is kedvelik, illetve ragaszkodnak ahhoz a régióhoz, amelyben Kányádi élt.
A műsor alatt négy vers hangzik el, emiatt szükség volt egy színművészre, és a versek hangulatát a koreográfia is erősíti. Emellett megjelennek a néptáncok is, különböző tájegységek táncai Kalotaszegtől kezdve a Mezőségen és Nyárád mentén keresztül Gyimesig. Kányádi hangja mintegy alaphangként jelenik meg a műsorban – érdekes, hogy a költő már évtizedekkel ezelőtt írt verseiben is ráérzett arra, hogy milyen világ lesz majd a 21. században. Ha átolvassuk, átérezzük a verseit, rájövünk, hogy mennyire aktuálisak akár az erdélyi magyarság, akár a marosvásárhelyi magyarság helyzetképe szempontjából. Az előadás végén üzenet fogalmazódik meg arról, hogy hol van a helyünk ebben a társadalomban, ebben a térségben. A produkcióban nem a néptáncon van a hangsúly, egy kényelmes, enyhe, élő zenével és bejátszott, írott zenével gazdagított előadás, ami az embert abba a világba kíséri el, amelyet Kányádi a versein keresztül teremtett. Érdekes előadás, mert verset átírni táncba, mozgásba nem egyszerű.
Zene: ifj. Csoóri Sándor
Rendezés, koreográfia: Juhász Zsolt
A koreográfus munkatársa: Ágfalvi György
Forgatókönyv, szerkesztés: Novák Ferenc Tata
Igazgató: Barabási Attila Csaba
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
Izgalmas arra gondolni, hogy noha Richard Wagner életművének túlnyomó részét operái és zenedrámái alkotják, s ezekben a szerepek alakítói, az énekesek nyújtanak kivételes teljesítményt a világ nagy színpadain, e művek önállóan is megszólaltatható, legnépszerűbb részletei mégis a zenekari számok.
Csak a szeretet: az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiáról beszél Magyarország első számú újcirkusz-társulata, a…
Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé...
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
