Folytatódik a Dvořák–Beethoven-sorozat! Szvjatoszlav Richter egykori duópartnere, a zongora nagyasszonya, Elisabeth Leonskaja három nap alatt két Beethoven-zongoraversenyt játszik el a Fesztiválzenekarral.
több...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 23. szombat, 15:30
Elisabeth Leonskaja (zongora) • Vezényel: Fischer Iván
Műsor:
Antonín Dvořák: d-moll legenda, Op. 59/1;
2. szláv tánc, Op. 46/2;
Nem mondom el – kórus vegyeskarra, Op. 29, No. 3
Ludwig van Beethoven: 4. (G-dúr) zongoraverseny, Op. 58
Antonín Dvořák: 7. (d-moll) szimfónia, Op. 70
Folytatódik a Dvořák–Beethoven-sorozat! Szvjatoszlav Richter egykori duópartnere, a zongora nagyasszonya, Elisabeth Leonskaja három nap alatt két Beethoven-zongoraversenyt játszik el a Fesztiválzenekarral.
Dvořáktól elsőként a felhőtlen Legendák nyitódarabja szólal meg a koncerten. A sorozattal gyakran említik párban a Szláv táncokat; a cseh népzene szellemében, önálló dallamokra írt nyolc mű közül a második csendül fel ezen az estén. Ritkán hallhatók viszont itthon a cseh mester vegyeskarra írt kórusművei; a tavalyi siker nyomán ezúttal a Nem mondom el címűt adják elő a zenekar tagjai. Az első félidőt Beethoven egyik zongoraversenye zárja. Elisabeth Leonskaja 11 évesen az első koncerttel debütált zenekari szólistaként, most pedig a negyedik és az ötödik zongoraverseny közül választ három fellépésén. A két darabot – mindkettő a szerző barátjának és patrónusának, Rudolf főhercegnek szól – mindössze néhány év választja el egymástól, ám történt közben egy kulcsfontos ságú változás: Beethoven elveszítette a hallását. A 4. zongoraversenyben még szólót játszó szerző az 5. koncertet növendéke, Czerny előadásában már nem hallhatta – minden bizonnyal ezért hagyott fel a zongoraversenyek komponálásával. Mindkét alkotás felrúgja kora szabályait, hiszen – a zenetörténetben először – a szólózongora belépésével kezdődik.
A 7. szimfónia sokak szerint Dvořák legsikerültebb darabja. A szerző Brahms 3. szimfóniájának hatására döntött úgy, hogy öt év után újra komponál ebben a műfajban. „Nincs benne egyetlen felesleges hang sem” – írta kiadójának. A zenében a forrongó cseh politikai indulatok ugyanúgy megjelennek, mint a szerző békés, harmonikus hazaszeretete. A lassú tételben nemrég elvesztett édesanyját és fiatalon elhunyt legidősebb lányát siratja el a szerző.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? Csak túl akarják élni a háborút. Ma, amikor milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, ez is döbbenetesen ismerős üzenet.
Boris Eifman / ifj. Johann Strauss A PYGMALION-HATÁS Balett két felvonásban
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
A Margitszigeti Színház minden évben nagyszabású eseménnyel ünnepli meg a Nemzeti Összetartozás Napját. A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
