A filmzeneszerzőként is ismert két komponista, Korngold és Sosztakovics egészen más körülmények között élte át a 2. világháborút, a történelmi kontextus mindenesetre mindkét elhangzó mű esetében meghatározó. Korngold Hollywood concertónak is nevezett versenyműve az emigráns szerző világégés utáni első próbálkozása a populáris kultúrából való visszatérésre, Sosztakovics szimfóniája iróniával telített kényszerű tisztelgés a szovjet rendszer előtt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. december 15. kedd, 19:45
Nagyzenekari koncert: Korngold, Sosztakovics
Program:
Erich Wolfgang Korngold: D-dúr hegedűverseny, Op. 35
---SZÜNET---
Dmitrij Sosztakovics: 8. (c-moll, „Sztálingrád”) szimfónia, Op. 65
Vezényel: Jukka-Pekka Saraste
Szólista: Baráti Kristóf (hegedű)
A filmzeneszerzőként is ismert két komponista, Korngold és Sosztakovics egészen más körülmények között élte át a 2. világháborút, a történelmi kontextus mindenesetre mindkét elhangzó mű esetében meghatározó. Korngold Hollywood concertónak is nevezett versenyműve az emigráns szerző világégés utáni első próbálkozása a populáris kultúrából való visszatérésre, Sosztakovics szimfóniája iróniával telített kényszerű tisztelgés a szovjet rendszer előtt. Az est szólistája a világ egyik legfoglalkoztatottabb hegedűse, Baráti Kristóf, aki a Bachtrack kritikusa szerint lágyan, elegánsan és intenzíven szólaltatja meg Korngold művét. A BFZ-t visszatérő vendég, az „erőteljes energiakitörések, ragyogó crescendók és gyönyörűen megvalósított átmenetek” mestere, a finn Jukka-Pekka Saraste dirigálja.
„A mű, annak ellenére, hogy a fináléban virtuozitást igényel, sok dallamos és lírai részletével mégis inkább egy Caruso, mint egy Paganini számára készült. Szükségtelen hangsúlyozni, mennyire örülök, hogy olyan valaki adta elő, aki egy személyben Caruso és Paganini is: Jascha Heifetz” – írta Korngold saját hegedűversenyének bemutatójáról. A darab osztatlan sikert aratott, ami fontos visszajelzés volt a szerző életében, hiszen Hitler bukásáig kizárólag filmzenéket komponált Amerikában; ez volt az első klasszikus zenei műve, amelyet felvállalt a nagyközönség előtt. A mű három tételébe saját korábbi filmzenéiből vett át témákat, de a második tétel, a szép klarinétszólóval bevezetett Romanze középrésze eredeti melódiára épül. A népes ütőszekciót felvonultató művet pattogós táncdallamból szőtt variációsorozat zárja.
Sosztakovics 1943-ban, a háború fordulata után költözött Moszkvába, ahol megírta c-moll szimfóniáját. A tragikus zenét ígérő hangnem Beethoven, Brahms, Bruckner és Mahler szimfóniáiban is dicsőséges, minden feszültséget feloldó C-dúrra fut ki, Sosztakovicsnál azonban a fanfárszerű rezek helyett a pasztorális fafúvósok kapják a főszerepet, és a fagottszólóval induló, halk pengetésekkel záruló finálé inkább szól a túlélésről, mint a diadalról – akárcsak az egész mű. A nyitótételben katonai induló veri szét a lírai és sötét dallamot, az elsőre örömtelinek tűnő scherzóban mindvégig ott az irónia, a motorikusan zakatoló középső tétel a csatát és a hatalom által porrá zúzott egyént mutatja be, míg a finálé előtt a legyőzött embert halljuk, ahogy kimerülten mantráz egy fanyar dallamot. A sztálingrádi csata áldozataira utaló nevet a hatalom adta a komorsága miatt propagandára alkalmatlan műnek, amely a háború után egy évtizedre tiltólistára is került.
Dubrovay László Faust, az elkárhozott című táncdrámájának ősbemutatója a Müpában valósult meg 2016-ban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A Goethe remekműve által ihletett nagyszabású produkció a 2023/24-es évadban debütált a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán, 2024-ben pedig újra színre kerül a Müpa Fesztivál Színházában.
Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére mindenre fény derül, amennyiben aktív részvevői lesznek a bűnügy megoldásának.
Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé...
Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben…
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
