A Budafoki Dohnányi Zenekar világsztár vendége ezen az estén az orosz Vadim Repin hegedűművész lesz, aki tizennégy éves kora óta a legnagyobb koncerttermek ünnepelt fellépője, és máig a legfiatalabb győztese a legjelentősebbek között számon tartott brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Versenynek
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. július 3. szombat, 19:30
A Budafoki Dohnányi Zenekar világsztár vendége ezen az estén az orosz Vadim Repin hegedűművész lesz, aki tizennégy éves kora óta a legnagyobb koncerttermek ünnepelt fellépője, és máig a legfiatalabb győztese a legjelentősebbek között számon tartott brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Versenynek A zenekar már muzsikált vele 2020 februárjában a Cziffra Fesztivál keretében, játéka ekkor tomboló sikert aratott.
S ha már orosz vendégművészt köszönthetünk a pódiumon, a BDZ a hangverseny műsorát is az orosz zene remekműveiből válogatta. Elsőként Kabalevszkij Romain Rolland elbeszélése nyomán írt operájának nyitányát hallgathatja meg a közönség, majd Sosztakovics I. hegedűversenyét adja elő az együttes világhírű szólistájával – e darabjában a szerző szakított a műfaj hagyományosan háromtételes formájával, és a szimfóniára jellemző négy tételben fogalmazta meg a versenyművet: az éjszakai hangulatokat, gondolatokat idéző Nocturne után egy démoni Scherzo szól, majd a barokk kornak hódoló Passacaglia, végül pedig egy forgószélszerű Burlesque zárja a hegedűversenyt. A koncert befejező műveként Csajkovszkij igazi karmesteri bravúrdarabja, a közkedvelt IV. szimfónia hangzik el, melynek felépítéséről maga a szerző adott részletes leírást. Az első tétel bevezetését nevezi az egész mű magvának, szerinte itt jut kifejezésre a „végzet, az a sorsdöntő hatalom, amely megakadályozza a boldogság elérését”. A második tétel szelíd melankóliájú, nagylélegzetű dallamáról ugyancsak a szentimentális világfájdalom jegyében nyilatkozik a zeneszerző. A Scherzóról Csajkovszkij nem adott konkrét tartalmi leírást, holott ez a szimfónia egyik legizgalmasabb része: a vonós hangszereket a muzsikusok vonó nélkül, kizárólag pengetve szólaltatják meg, a trióban pedig a fafúvósok rajzolnak humoros zsánerképet egy duhaj népi mulatságról. A fináléról, s így az egész koncertről is remek összegzést adnak Csajkovszkij szavai: „Örülj mások örömének – tovább élhetsz!”
Kevesen remélték már, de 2024. június 1-jén sokak álma válik valóra. Egy nagykoncert erejéig összeáll egy korszak emblematikus együttese, a HUNGÁRIA.
Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
